I.vagyok...csupáncsak egy a millióból,izzó, de mégis jelentéktelen,szalmalángokkal kergetőző kóborlovagként élem röpke életem.II.vagyok...ideák örök gályarabja,idült reménység, Ádám jellemes tudom jól, torkom majdan átharapjamegannyi kétség fojtó szellemeIII.vagyok...vagy…

Hónapok óta először sikerült rávennem magam a versfabrikálásra. Hogy megérte-e? Döntse el a nagyérdemű publikum.(cím nélkül)...és elközelg a végítélet napja,sok elfecsérelt ezredév után,helyét a Semmi újból visszakapja,s mi elmúlunk. egy pillanat csupán,míg összeomlik…